márpedig kellenek és vannak. és persze milyen jó a szabályokat felrúgni és nem úgy tenni, ahogy kellene. az milyen felszabadító érzés tud lenni... lázadni...
de ahhoz, hogy a kis életünk rendszere működjön, igen is meg kell hoznunk a szabályainkat, amiket vagy mi alkotunk, vagy már egy működő rendszer részeként beváltak és felvesszük azokat, használjuk, alkalmazzuk. ezek aztán nem feltétlenül azt jelentik, hogy nem élhetünk szabadon, sőt talán ez adja meg az életünk élhető szabad felületét, a mi szabadságunkat.
ééés, ha valaki bekerül a rendszerünkbe, életünkbe, hogy ne dobja ki a rendszer, a gépezet, alkalmazkodnia kell a szabályainkhoz és aszerint tenni, venni. ha tetszik, ha nem...
szerintem ez nem bonyolult, hiszen a mindennapjaink is így működnek.
csak aztán vannak helyzetek, amikor ezeket el kell mondani, vagy fel kell világosítani az rendszerbe újonnan érkezőknek...
azon vagyok, hogy megalkossam a kis életünk rendszerének nagy szabálykönyvét... milyen szigorúan hangzik... pedig nem az...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése