2011. október 30.

kicsi jók

vettek ma körbe. bár sokáig fel sem tűnt, hogy szülinapom van... meg asszem nem is azért voltak, csak én szedtem csokorba őket.
...anya figyelmesen minden hajnali szoptatásnál kijött hozzám, kivette a kezemből a pöttönt, ha elaudtam volna, vagy megbüfizette... kedves sms-ek... telefonhívások... kisütött a nap... árvácskákat ültettem a teraszomra, amiket úúúgy imádok... apró, kicsiny virágai egészen késő tavaszig vidámságot visznek reggeleimbe... és 'mer úgy szeretek a virágokkal szöszölni... apa hihetetlen praktikussága és kreativitása apró, pici dolgokban is... konyhapultom megnagyobbítására tett lépések, amik aztán megkönnyítik majd a dolgomat... végre kocsiba ültem és vezethettem a navvilágba... kölök hátul, baromira élvezte... a szoba négy fala után felüdülés volt a kék ég, sárga, narancs, piros falevelek... beszélgetések, amik nem csak a szoptatásról és egyéb anyai dolgokról szólnak... emberi ölelések... egy kicsi pohár finom édes szamorodni... egy nagy tányér frissen sült almás sütemény, házi zsírral jóó omlószra sütve... és hát az a plusz egy óra, ami ha a világ energiafogyasztásának csökkentésében nem sokat jelent, de az én energiaszintemben kicsi, de mégis jelentős növekedést hozott...
szóval ezek nem nagy dolgok, de nekem sokat jelentettek és egy-egy gyertyái voltak a képzeletbeli szülinapi tortámnak...  és boldog lettem tőlük...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése