2011. október 29.

napi morzsa

kicsi nosztalgikus érzés kapott el az imént kutyasétáltatás közben, amolyan emlékmorzsaszerű. az ősz fanyar szaga a levegőben, a színes falevelek, sehol egy lélek a sötét utcán...egyedül kutyagolok az ebemmel... eszembe jutott, az az októberi nap, amikor romba dőlt az életem és nagyon apránként, szinte hangyaléptekkel új rendszert próbáltam vinni az életembe. ebben egy biztos, vagy szinte egyetlen pont volt az ebem, akit nem hagyhattam cserben. és azóta is minden esti séta alkalmával belém mar az a bizonyos... a magány szívfacsaró érzése... azon az októberen a szülinapom sem volt az a nap, amit oly szívesen éltem át... igazából egyik napot sem kívántam átélni... pedig egy új életem kezdődött...
érdekes módon a mostani szülinapom is más mint az eddigiek. azt hiszem most is egy új életem kezdődött el... kaptam egy újabb életet, egy kisember személyében, akiért felelős vagyok... egy újabb biztos pont, akit nem hagyhatok cserben... élnem kell... értük!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése