2013. december 1.

az első


gyertyát meggyújtottuk. elkezdtük a ráhangolódást, a mi hagyományaink megteremtését.
beszélgettünk a télapóról, az angyalokról, a karácsonyról. a nagy, kerek, fekete szemecskéi csak úgy ragyogtak. megértette, elraktározta. 
fontos hinni a csodákban, az elképzelhetetlenben, abban, amit igazából sosem látunk, láthatunk, de a miénk. még akkor is, ha egyszer lelepleződik a csoda, amit a szüleink varázsoltak nekünk, és most mi tesszük ezt, hogy izgalmas és várakozással teli legyen az előttünk álló 24 nap.
az első gyertya égjen a csodákért, hogy soha el ne múljanak és, hogy mindig legyen kivel megosztani...

2 megjegyzés:

  1. Szépekröl írsz, szépen. Meghittséggel teli várakozást!

    VálaszTörlés