mindig is imádtam apukám precizitását, alaposságát. egyszerűen mindenre, amit csinál, ez a legjellemzőbb.
valamennyire én is örököltem eme remek tulajdonságát, bár én már kicsit zanzásítva egy kis csapodársággal. még a türelmemet kicsit gyúrni kell. de olyan sosem leszek, mint ő.
tegnap gyorstalpaló veteményező órát vettem tőle. az idő megfelelő volt, én is jelen voltam, mint plusz kéz és láb és talán már a fagyoktól sem kell tartani.
a parcellák felosztva, idén mi, hova kerüljön. persze a vetésforgót figyelembe véve, aztán jöhetnek a magok és a hagymák.
mindeközben persze a gyerekem sem tétlenkedett. természetesen ő is kikerült a kertbe. mire nem jó egy mobil gyerekágy. de azért a kicsiny tappancsok az anyafölddel is megismerkedtek.
magam már letettem arról, hogy az én kertem is elkészüljön, de jövőre talán már én is megcsinálhatom ugyanezt kicsiben. addig meg gyűjtöm az infót és a tapasztalatot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése