terhesnek lenni jó. ezt most már bizton állíthatom. élvezem ezt az idilli állapotot minden előnyével és hátrányával együtt. tulajdonképpen semmi nem változott meg körülöttem, minden ugyanaz, mindet ugyanúgy érzékelek és felfogok (nem lettem sem hülyébb, sem okosabb). élvezem a nyár hírnökeként megjelent szénabálnákat a naaagy mezőkön.
bár már nem gondolok arra, hogy milyen klassz lenne beleugrani. azt hiszem ebben az állapotban nem épp szerencsés ugrálni. hiszen a fekvő helyzetből való felülés is elég vicces reggelente. inkább lehömbölödök az ágyról, mint felülök. a szüleim sem változtak, sőt újabb ihletet és erőt merítettek arra, hogy irányítsanak és megmondják a frankót. de a családi békesség miatt egy-két dologban asszem engedek. a francba a nyavajás hajópadlómmal. tök jó így, ahogy van, de szerintük putri... szóval beadom a derekam, felcsiszoltatom és lelakkoztatom. ezúton is keresek olcsón, gyorsan és ügyesen dolgozó parkettacsiszolót.
'merhogy a szákember azé van, hogy vele csináltassuk amihez az ember lánya nem ért. én meg majd szülök és szülő leszek. nyilván még nem értek hozzá, de majd biztos megjön a tudás is valahonnan zsigerből.
apró hátránya még ennek a frankó állapotnak, hogy a mérteimmel és határaimmal nem igazán vagyok tisztában. nyilván amíg nem volt ez az állapot, addig tudtam ettől eddig tartok, ilyen és ekkora méretű ruha kell. na már most ez nincs, mire megtanulnám az egyik méretet, addigra jön egy másik. vagy azt gondolom, hogy elférek ott a két kocsi között, ahol majdnem összeér a két tükör, de sajna nem. már nem igen tudom behúzni a hasam. úgyhogy ebből adódnak vicces helyzetek.
na, de ettől kerek a napom és a pocakom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése