2014. február 8.

a káosz ural

a felújítás, átalakítás szar dolog, ezt leszögezem. a végeredmény persze az csodás, de az odaig vezető út, az maga a rémálom. kosz, por, szemét, festékpötty, takarófólia, száll, libben, kiszakad, odatapad, meg még nylon is, ezé inkább a szar vékonyat választod, mert ezt aztán újrahasznosítani úgysem tudod és zöld életmód, szelektív gondolathasadás ide vagy oda, belebaszod dobod a kukába így is-úgyis. valamit azé véd, de más megoldás nincs, mert nincs hova pakolnod azt, amit meg szeretnél védeni és leginkább magadat megóvni a takarítással járó hercehurcától. amit tudsz elpakolsz, a cirka 20 négyzetméterről. egy helység azé legyen élhető, ez a konyha, ugye ami az előszoba is egyben, pakolás céljára tehát marad a fürdő és a háló, ami majd ugyebár a gyereké lesz hamarosan. ezek területe akárhogy is számolom nem teszi ki a huszat. kerül minden mindenhova, rendszer nélkül, káosz, káosz hátán, van minden mindenhol. pár napig csak kibírod valahogy. az ágyamba épphogy le tudok feküdni, de a gardróbba csak tigrisbukfenccel lehet bejutni. a teleportáló fürdőkabinba való bejutás pedig még tervezés alatt.
a fal, plafon szárad, várunk. munkafolyamatok felfüggesztve, mást nem tehetünk. a nappaliétkezővendégméggyerekdehamarosanhálódolgozószobát belengi a festék friss illata. a hűtő sörrel  feltöltve, annak bevitele folyamatos (mert ebben a korban a hidratálás már nagyon fontos), valamint ürítése is gond nélkül megoldható, hiszen a wc-hez vezető utat szabadon hagytam.
most viszont itt az ágyamon az egy szabad négyzetméteren ülve és körbenézve kezdem magam szarul érezni. a káosz ural, de hagyom, nem küzdök, inkább elmegyek és kihasználom, hogy anyaszabadhétvége van. a száradáson a jelenlétem és lélegzetvételem úgysem segít.
és akkor a képek, hogy igazolják a fent leírtakat:

a levegő ki és beáramoltatása a száradás fokozása érdekében:


előtte fotó nem készült, de ami most száradó fehér, az korábban narancs volt: (a nyamvadt szálló, libbenő, tapadó fólia már itt is befigyel)


és amit nem szerettem volna el és ki és le és összepakolva kivinni, majd pár nap múlva újra vissza. na erre jó a nyamvadt szálló, libbenő, tapadó fólia, ami mindent beborít, fel-fel libbenve:


hamarosan ide kerül a pici ajtó fölé a galéria: (mondtam is, hogy faszán és hibátlanul kell lefesteni ezen a részen a falat és plafont, mert majd később az ágyon fekve nem szeretnék bosszankodni, hogy ott el lett ba...va)


a dzsungelen át, oldalazva lehet csak bejutni a hálóba, az ágyról pedig tigrisbukfenccel a játékkupacon át a gardróbba:


ahol aztán a szartól a repülőig minden van, csak szabad felület nincs:


és hogy oda a fürdőkabinba, hogy jutok be, még nem tudom:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése