2013. október 18.

utam

olyan régóta vágyom egy csinos kerti utacskára, kövekkel kirakva... 
minden évben nagy lendülettel belekezdek a nagy kertátalakításba, de az útig sosem jutok el. nagy falatnak tűnik, pedig lehet nem is az. követ venni pénzért, olyan nem is tudom, fura... nem vagyok hajlandó a kőért fizetni. sokba nem kerülne az a pár négyzetméter. lehet sóherség, de inkább más módját választom a beszerzésnek. bárhova megyek, szerzek valami követ. ettől lesz majd egyedi és csak az enyém, ha egyszer végre valahára elkészül.
macskakőből már van három darab. mert persze nem állok neki kiásni a macska köves útból, csak azt hozom el, ami árva és megszólít, hogy vigyem magammal. meg vannak a hegyekről, dombokról összeszedett kövek, szabálytalanok, mohásak.
mert legyen az út szabályos és szabálytalan, mint amilyen az élet is. minden egyes darab hordozzon emlékeket, élményeket rólam, rólunk és legyen a részünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése