2013. október 8.

állbaj

kisebb rémület lett úrrá rajtam, amikor reggel arra ébredtem jóval az óracsörgés előtt, hogy leszakad az arcom, fáj, sajog az állkapcsom. persze egyből bevillant, hogy ez csakis arcüreggyulladás lehet. bassz... más arccal kapcsolatos nyavalyát talán nem is ismerek. mivel még sosem volt bajom az arcüregemmel, meg tulajdonképpen az állam fájt, az aggodalmam valamelyest alábbhagyott, de a fájdalom oka továbbra sem hagyott nyugodni. 
a bölcsikór, elhatalmasodott rajtam, az erősnek hitt immunrendszerem csődöt mondott. házi praktikákat elő, inhaláltam, hagymát pucoltam, inhaláltam, orrspréztem, de semmi. az orrom továbbra is bedugulva, csak akkor folyt, ha ő akarta, a szemem beszűkülve, könnycsatornák kinyitva és az állam továbbra is sajog... alig vártam, hogy végre vége legyen a napnak és ágyba kerüljek. persze biztosamituti még egy inhalálás nem árthat. majd miután vízszintesbe kerültem, felvéve az alvópózt, persze továbbra is bedugult orral, az állam önálló életre kelt és beállította magát a megfelelő pózba (száj kinyit, áll kissé előre tol) a levegő zavartalan ki és beáramlása érdekében. és akkor bevillant, hogy ez csak egyszerű izomláz, állizomláz. grrr...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése