ez is csak egy nap

ma nagyon jól esett mindenféle kényszer és bárcsak máshol lehetnék érzés nélkül, csendben ülni itthon és dolgozni. 

az ebédet kihagyni, de a vacsorához előkészülni és elkészíteni a pirított hagymás törtkrumplit.

majd délután több heti édességmegvonás után a gyerekemmel elmenni cukrászdába.

egy asztalnál ülni vele és együtt hümmögni a finom ízektől.

majd az elmaradhatatlan hisztiktől megfáradva hazaérni és a frissen vásárolt hurkákat megsütni a sütőben. 

együtt ülni a kiskuktával a sütő előtt és elemlámpával bevilágítani, hogy megsült-e már.

bőven hat óra után, mindenféle lelkiismeretfurdalás nélkül megenni a pirosra sült hurkát, pirított hagymás törtkrumplival és ropogós csemegeuborkával.

majd miután elcsendesedett a ház és a rémmel sem találkoztunk a villámsétán, továbbra is lelkiismeretfurdalás nélkül, az ágyon heverészve bekanalazni a gyerekem által meghagyott somlói galuska maradékát.

ez is csak egy nap volt...