2010. november 18.

vírus vs. ivi

eltűntem, mert a rendszeremet, vagyis a szervezetemet megtámadta valami nyavajás vírus. teljesen ledöntött a lábamról. lázasan, erőtlenűl próbáltam valahogy átvészelni a betegséget. nagyon vágytam gyógyító húslevesre, ápolásra, borogatásra, de helyette maradt a tea és ha egy piciny erőm is volt, akkor  képes voltam legalább egy pirítós kenyeret készíteni magamnak, de persze mindezt csigában. a gyorsaság a mozgásomra nem éppen a legjellemzőbb volt. örültem, ha meg tudtam mozdulni az ágyban. ebemnek minden elismerésem, jól tűrte a megpróbáltatásokat, hogy napokig nem tudtam vele kimenni sétálni és csak rövid időre az udvarra mehetett ki. drága volt! estére mindig odakucorodott mellém és melegítette  a lábamat vagy a hátamat. Dóz a hűséges négylábú!
most már túl vagyok a nehezén, az persze túlzás, hogy meggyógyultam, de már emberek közzé vágytam. belevetettem magam a melóba és a fejem feletti szövegbuborékban egyfolytában a gőzölgő húsleves lebeg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése