meggyújtottam az első gyertyát. odakint havazik, mindent beborított a fehér, tiszta, vakító hólepel. díszbe öltözött az udvar, a kert, az egész város. minden olyan érintetlen és békés.
hűséges ebem békésen szuszog a kanapén, számban még érzem a ír krémlikőr édeskés ízét, a gyertya remegő fénye a falon játszik...
ez így pont jó... lehet nem egész... de megnyugtató.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése