szűrő

még mindig a rendrakásnál tartok. úgy tűnik, most ennek van itt az ideje. sorra kerülnek képbe a tisztításra, rendrakásra ítélt helyek, dolgok.

a mosógép elromlott. szerencsére nem lett nagy baja, ezt gyorsan megállapítottunk sokatlátotttapasztaltmindenhezértő édesapámmal telefonon keresztül. az ékszíj szakadt el. a kedves, nyugodt, figyelmes szerelő megállapította, hogy valószínűleg túl sokat és túl nehezet pakoltam bele. lehet... gyorsan akartam rendet, tisztaságot magam körül... de mint tudjuk gyorsan csak a fáról... meg beszarni lehet. szóval nyugiivi, csak szépen lassan. már eddig is nagy lépéseket haladtam előre...

miközben a szerelő srác a fürdőszoba kövön feküdt és cseverésztem vele (mer' ilyenkor kényszert érzek, ha szaki van a lakásban, hogy szóval kell tartani és beszélgetnem kell vele), gondoltam megkérhetem még egy kis segítségre.

még nagyon régen, amikor Bálinttal a Kőszegi utcában laktunk, egyszer beleejtettünk egy szemöldökcsipeszt a mosógépbe (ebbe a mosógépbe). tisztán emlékszem a pillanatra... de nem ám a dobba, annak nem lenne semmi jelentősége a jelen helyzethez, hanem a dob mögé pottyant be. aztán szépen, mint minden nem odavaló dolog a szűrőben kötött ki. de nem ám úgy, hogy könnyen eltávolítható lenne, hanem frankón a csipesz két szára felülről a szűrű két egymás melletti lyukacskájába ékelődött bele, pont úgy, hogy a szűrőt ne lehessen kivenni, kitisztítani... hát igen, és pont ez az... ez ha jól számolom, lehet már több, mint tíz éve volt. mennyi szart, koszt fogott fel a tisztíthatatlan szűrű. valahogy így voltunk mi is. iszonyat nehezen és hosszan engedtük el egymást. sok dolog beragadt, úgy hagytuk... de most ezt is kitisztítottam. fellélegzett a mosógép is, én is.

Bálintot is tudom már egy jó ideje tisztán, őszinte szeretettel figyelni.