a szeretet ereje

mélyen megrendített az elmúlt napok és hetek értelmetlen öldöklései. 

a kedvenc kulala lumpuri grafikusom reggeli posztja után a hippi énem nem hagy nyugodni és szólni kíván.

a világnak most szeretetre van szüksége. ennyi. semmilyen más gyógyír azt gondolom nem segíthet.

értelmetlennek és nem emberinek tartom az erőszakot és az öldöklést. ezt senki nem teheti meg egy másik emberrel.

ezek az emberek elfelejtettek szereti? vagy tudják egyáltalán, hogy mi az?

én a megszületett és a még meg nem született gyerekeimnek nem ilyen világot szánok. én hiszek benne, hogy a szeretet nem tűnhet el. hogyha odafigyelünk egymásra és őszinte szeretettel viszonyulunk egymáshoz, a barátainkhoz, a családunkhoz, a munkatársainkhoz, akkor ez segíthet és a kapcsolatok sem tűnnek el és az erőszak is megszűnhet.

egy barátom mondta tegnap, hogy vannak komoly dolgok a világban, mint mondjuk az elmúlt napok történései, de a kapcsolatok már nem komolyok. és ez valahogy megragadt bennem. nem értek vele egyet. mert ez is rajtunk múlik, ha nem vesszük félvállról, ha akarjuk, ha dolgozunk és teszünk érte, akkor igen is lehet komoly. és ez nem csak a párkapcsolatokra vonatkozik. egy baráti, egy kollegális, egy családi kapcsolat is ilyen, tenni kell érte szeretettel, hogy komoly legyen.

anya sokszor kíméletlenül őszinte velem, és sokszor a fejemhez vágta már, hogy gimnazista koromban mennyire megváltoztam, nem értett, féltett és, hogy a barátaimmal (akik  hála még a mai napig is barátaim) azt gondoltuk, hogy majd megváltjuk a világot, aztán mi lett? nem sikerült. itt vagyok egyedülálló anyaként és képtelen vagyok magamnak megfogni egy normális férfit... és én minden egyes alkalommal elmondtam neki, hogy én ezt nem így látom. boldog vagyok, és tudom, hogy a barátaim is azok. persze vannak gondok, terhek, amiket cipelünk, de nem csak attól leszek, lehetek boldog, hogy van mellettem egy férfi. ha soha nem lesz, akkor sem leszek és lehetek boldogtalan. mert szeretet van bennem, ami soha nem apadhat el és képes vagyok egy boldog világképet és gondolkodást átadni a gyermekeimnek.

tudom, hogy nem egyedül váltom meg a világot, de részese lehetek a megváltásnak...