asszem nem csak a molyoknál szerepeltem le... nem kell annyira a férfi szerepeket erőltetni magunkra. be kell látni, ha nem megy, hát nem megy... nem szégyen.
a minap a csajokkal csajos estét tartottunk. remek volt. remekebb lehetett volna, ha nem nyaltam volna be egy vírust vagy valami nyavaját, ami úgy ledöntött a lábamről, hogy csak feküdni bírtam és a wc-n ülni. bármit megettem, rövid idő alatt átfutott rajtam. na, de nem is ez a lényeg. hanem. az estére én voltam a megbízott ügyes lány, aki majd letölti a kiszemelt filmet, ami jó móka lesz a bor és a vacsi után, együtt az ágyban. próbáltam tiltakozni, valami előérzettel magamban, hogy nem olyan jó ötlet, hogy én... de nem hittek nekem. letöltés pikk-pakk meg is volt. ezzel annyira nem is szokott gondom lenni. na, de felirat is kéne (annyira sajna nem jó anyanyelvtudásom). próbáltam is egy régi emberemtől segítséget kérni, burkoltan jelezvén, hogy én ehhez annyira nem értek na... de lerázott... ez van. adott címet, hol próbálkozzak. jóóvan, találtam is. össze is párosítottam a filmet a felirattal, ami persze nem stimmolt. késett... bakker. valami azé ragadt rám még az emberes időszakról, tudtam, hogy mi a legtutibb lejátszó és abban aztán lehet késleltetni vagy siettetni a feliratot. remek. akkor ez így jó is lesz.
csak aztán arra nem gondoltam, hogy a kultúráért felelős barátosném, szőke és, hogy nála is ez az embere dolga szokott volt lenni. és naná, hogy nem olyanlejátszója volt és naná, hogy nem tudtuk megnézni a filmet és naná, hogy már csak azért sem kértünk segítséget a férfitől, aki ezt a gondot pikk-pakk, sitty-sutty elintézte volna, mert férfi és neki egyértelmű, hogy mit mivel, hova és hogyan.
naná...N
VálaszTörlés