Engem az életben a kíváncsiság, a kihívások érdekelnek, és a jó harc győzelmei és vereségei. Sok sebet hordozok, de hordozok magamban olyan pillanatokat is, amelyek soha nem történtek volna meg, ha nem merészkedek túl saját határaimon. (Paulo Coelho)
az egyhetes kéktúra száztizenvalahány kilométere próbára tette testem, lelkem. bevallom, félelmekkel indultam, de nem vallottam kudarcot magamnak. kiszakadtam a megszokott életteremből, fejet hajtottam a hegyek előtt, együtt lélegeztem és léteztem a rétekkel, völgyekkel, dombokkal, hegyekkel, patakokkal. nem a hátamon hordott hatalmas hátizsák súlya volt a teher, hanem inkább önmagam és határaim ismerete. az ember magába száll és szembenéz önmagával, vagy éppen minden fölé kerekedve kívülről szemléli a nagy egészet. a hegy tetején állva rájössz, hogy minden milyen egyszerű, csak mi, kicsi emberek bonyolítjuk és nehezítjük az életet.
minden embernek kellene egy hét az évben, amikor kiszakad a civilizációból és megpróbál együttélni és létezni a természettel. alázatra és békére tanít!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése