2015. október 26.

magamról

és igen, az is én vagyok, aki ahelyett, hogy lefeküdne a picsába pihenni, mert holnap keresztülautózza az egész országot, még éjfél előtt szétbarmolja a mosogató alatti vízelvezető csőrengeteget, mert már nagyon régóta zavarja a szemét a lefolyóban lévő kis penész, mire elönti a víz az egész szekrényt.
a rend utáni vágy ugye.
kipakolva a sok szart, a vízben térdepelve, hüppögve a tömítőgyűrűk pontos helyét keresve, azon gondolkodtam, hogy miért kell nekem mindig mindent megpiszkálni és erősködni magamban, hogy deeedee megoldom, én ezt meg tudom oldani. a fene nagy makacsságom az... 

2 megjegyzés:

  1. te, ez olyan, mintha én írtam volna :D
    Fene se tudta, hogy a mosogép csövet a szifona bemenő hosszabbító csővel nem csak össze kell dugni, hanem kell egy aranybigyó a kettő közé különben úszik minden :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát elhiheted, most már én is átlátom a rendszert, hogy mit, hova és miután... de idegtépő ismeretbővítés volt, az tuti. :)

      Törlés