2013. március 11.

gyúrtam

életem első, igazán önálló (semmilyen segítséget nem kértem) pizzája pompásan sikerült. mondhatni tökéletes lett. na persze nem a feltétről van szó, mert az gyerekjáték, még a gyerekem is rá tudja pakolni a cuccost, meg leenni is le tudja. hanem a tészta, asszem az a lényege a lelke a dolognak. jól meggyúrni a mibőlmennyit-pontannyit. hát én meggyúrtam. belegyúrtam mindent, az elmúlt időszak nyűgét, baját, mérgét, dühét... és ettől lett selymesen pihe-puha, tökéletes...
asszonyok, lányok, nők, strapaanyák, sorstársak! tele a faxotok? gyúrjatok tésztát, beleadva apait, anyait, depontannyit, ne többet és ne kevesebbet!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése