húúú, de hétvége volt ez az elmúlt hétvége...
az esküvő csodás volt, az esőn meg már akkor, ott túltettem magam. ennek így kellett lennie. bár kicsit beleéltem magam, hogy majd heverészünk a fűben, bodzaszörpöt szlopálva, miközben barátaim kimondják az igent. de nem heverésztem, bodzaszörpöt szlopáltam, az igenről bakker meg lemaradtam... de kimondták, úgyhogy ujjjéééé!
az eső meg csak esett, és meg sem állt, ami aztán olyan dolgokra késztetett, amin még mindig röhögök, de most már azt is tudom, hogy milyen érzés totálisan szakadó esőben, gyerekkel a gyerekülésben, a kocsiban egy ételes dobozba pisilni... de ott, akkor nem volt más választás...
az este, a vacsora, meg hosszú-hosszú idő óta, az első este volt, amikor nem otthon, a gyerekkel, egyedül, hanem barátaim boldogságának örülve másokkal együtt, gyerek nélkül voltam benne az iccakában. pompás volt. legalább 4, de lehet 5 nagy almafröccsöt megittam, tuuudom nem épp egy esküvős ital, de kocsival, sofőr nélkül így esett. kicsit mégis úgy éreztem, hogy ittas vagyok, de ez a szabad iccaka euforikus hatásának teszem be. köszönet, hogy ott lehettem...
a másnap mintha kicsit macskajajos lett volna, de ez csak a kevés alvás számlájára írom.
de ágyba jött a gyerekem és a kávém is, a reggeli az csak a konyha és a nappalivendéggyerekétkeződolgozószoba küszöbén, szőnyegén gyerek fején landolt, miután elhagyta a barátnőm száját, hogy csaklenecsússzonatálcáról... lecsúszott, összetört, kiömlött, elázott, sírt... jobb ébresztő volt, mint a kávé és az esküvős süti az ágyban. de imádtam, úgy, ahogy volt. a törött tányérdarabokat meg el is raktam, hogy a majd valamikoron elkészülő bejárati ajtó körüli mozaikozás édes, vidám emlékmorzsái, cserepei legyenek...
aztán ezek után azt gondoltam, szimpla, magányos vasárnap lesz, de nem az lett. se magányosnak, se szimplának nem nevezném. cseszneki barátaim látogatása, nálam alvása elűzte a magányt.
babzsákon pihentünk egy igazán kedves (bár számomra továbbra sem vonzó, de elfogadom) egyházi közösség piknikén, majd este, a gyerekeinken rötyörészve, eltelve, megfürösztve, megetetve, elaltatva, a naaagy ágyon heverésztünk hárman pálinkát, bort szürcsölve együtt... dejóó volt, imádtam... nagyon...
és igen életünket a kapcsolataink, barátaink teszik élhetővé és teljessé...
húúú, de hétvége...
ja és közben visszatért, ugyan nem vártam, nem számítottam rá, de hellósziaszevasz... köszöntelek nőségem, havi, nem szeretett banyasága... valahogy majd csak összeszokunk, újra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése