hétvégebúcsúztató

hát, akkor ezennel, ünnepélyesen elbúcsúzom a hétvégéktől. ágyőő!

jó volt veletek szombatok és vasárnapok, késői kelések, semmittevések, főzőcskék és naaagy kutyaséták... télen újra látjuk egymást.

jó volt kicsit normális embernek érezni magam, már ami a munkabajárást illeti, mer' hiszen normális vagyok én a magam módján.

de mostantól a közt, a vendéget, a normális embereket (tévedés ne essék, csak a munkába járást illetően) szolgálom a hétvégi munkával. ami pozitív, hogy ezzel a változással a jóidő is csak meg fog jönni. két napja egyfolytában süt a nap és ez remek.

a reggeli langyi meleg tejes műzlimet is már a napsütötte teraszon folyasztom ebem kedves, baráti társaságában és a tavaszt jelző csicserésző madarakkal. elfagyott árvácskáim is lassan magukhoz térnek, és ami még fura és jó, hogy a szomszédok is előbújtak. már hiányoztak és reggeli cseverészések velük, bár Ilonka néni, csak azt hallja meg amit akar, ezért vele nem mindig úgy alakul a beszélgetés, ahogy terveztem. főleg az időt és a témát illetően.

drága ebemmel is újra népszerűbbek lettek az esti séták, napközben meg az udvart uralja és védi, Ilonka néni irányításával és felügyeletével.

drága barátok, azért még bármilyen hétvégi meghívást elfogadok esti összejövetelekre, de számítok rátok a hétköznapi szabadnapjaimon...  kávé, tea, süti, ebéd... turkáló... ez-az-amaz... és ebem is bármikor kapható egy remek sétára, hancúrozásra!