2014. augusztus 16.

köztük lenni

az idei nyár több napi napközije, hogy úgy mondjam ajándék volt. igazán jó volt a gyerekekkel. olyan őszinték és nyíltak tudnak lenni, persze csak ha én is az vagyok velük. de ez másképp nem megy és pont ez benne a fárasztó és teljes embert kívánó, hogy ott kell, hogy légy, végig, jelen, figyelsz, jelzel, felügyelsz, felelősséget vállalsz, beszélsz, hallgatsz, nevetsz, ölelsz, vigasztalsz, bátorítasz, észrevétlenül nevelsz, utat vagy inkább mintát mutatsz, majd nap végén épségben, egészben átadod a szülőknek. 
egy újabb napközis napon meg örül az ember lánya, ha ismét látja azokat az arcokat, akik már voltak, hogy örömmel jönnek, hogy mesélnek, hogy lelkesek, hogy megnyílnak és olyanokat mondanak, amitől megborzongok, hogy jajj, milyen gyereksorsok vannak és hogy mennyire tisztán látják, hogy mi zajlik velük és körülöttük. mégsem tudja mi lenne a helyes, hogy hogyan tartsa kordába a felgyülemlett dühét, mérgét, elkeseredését, és jó minta híján a rosszat követi. csak remélhetem, hogy lesznek még hasonló őszinte találkozásai és megtalálja majd a jó és élhető utat...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése