hát nem tartott sokáig. mármint a turbó hormon. alig tudtam elaludni, de aztán nem is tudtam sokáig. a gyerekem megint egy órával korábban ébredt és utána aludt volna, de nem ment neki... tényleg jön az a fog... szegényem nagyon kínlódott. meg aztán én is, mert iszonyat zombi voltam. oly annyira hogy egy rövidke szunyókálás alatt a gyereknek sikerült leküzdenie magát a naaagy ágy közepéről a földre. a huppanásra és sírásra ébredtem... basszus... na ilyenkor érzem, hogy a francba, hogy egyedül vagyok... nehogy már emiatt legyen bármi baja is a gyerekemnek... elővigyázatosabbnak és éberebbnek kell lennem... ezzel csak az a baj, hogy néhány óra alvással ez nem fog menni... szóval asszem elfogadok néhány óra alvást napközben, ha segítetek...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
bármikor!!!
VálaszTörlésköszi-köszi!!!
TörlésNaná Ivus! Bár én-mi inkább a hétvégéken tudunk segíteni, de akkor simán! Csak arra kérlek, hogy tényleg szólj, hogy Panni, most! És akkor már intézzük is és ne készülj ki ebben a helyzetben! Okés!?
VálaszTörlésÖlellek! Szólok! :)
Törlés