ma végre eljutottam abba a kávézóba, nem nevezem nevén, mer' le fogom húzni, ahova már régóta el akartam jutni. na, jó annyira talán mégsem, mer' akkor már nagy valószínűséggel régen túl lettem volna ezen a látogatáson.
azért választottam eme helyet a mai találkozásnak, mert reméltem, hogy az új dohányzás elleni törvény következtében füstmentes lesz a hely, meg a róla hallottak után is ezt gondoltam volna alapból. hát nem nyertem hangszórót. első rossz pont. a mellettünk levő asztalnál egy a korátmegnemmeremsaccoolni csajszi pöfékelt, majd kicsivel később kiderült róla, hogy ő is ott dolgozik. ezek után nem lett volna értelme a pártneremnek se megtiltani, hogy ne gyújtson rá.
aztán azt is hallottam, hogy családias, meg meghitt... hááát, meghittnek talán még nevezném, de családiasnak nem nagyon. nyilván mert nem ismertem senkit magamon és a találkozó pártneremen kívül. na, de ez nem jelent rossz pontot. legközelebb, ha lesz legközelebb, akkor már a felszolgálót talán meg fogom ösmerni.
aztán, amit inni szerettem volna, kiéhezetten, szoptatós anyaként, végre nem otthon, nem az én konyhámból és ráadásul még fel is szolgálják nekem, hááát az sajnos elfogyott... és semmilyen olyan ízű sincs?... nincs sajnos... bakker... második rossz pont.
na, jó, amit végül is választottam, két-három lehetséges közül, nem is volt olyan rossz. igen csak gusztán is nézett ki. viszont nagyon kellett volna hozzá a szívószál, ha már volt olyan kedves, hogy totál teletöltötte a poharat, amihez, ha hozzányúltam túlcsorduló nyomként megjelent a pohár szélén. az orromat meg nem nagyon volt kedvem beledugni a tejszínhabba. harmadik rossz pont. persze azé valahogy megoldottam a dolgot, de ha nekem eccer evős-ivós helyem lesz, ilyen nüansznyi kis picsaságokra is oda fogok figyelni.
aztán, a mai világban wifi nélkül kérem egy helyet működtetni... hööö... és bakker pont most váltanak szolgáltatót... legyek genya... negyedik rossz pont.
és akkor a legvégén, amikor fizetni szerettünk volna... tuudom ez már nagy genyaság tőlem... de nem tudott visszaadni... hétköznap, délután... ötödik rossz pont.
nem nagyon valószínű, hogy még valaha én ott megint... tudom, genya vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése