az ember nem azt várná a képkeretezőtől, hogy amit elhoz tőle, értem ezalatt a bekeretezett képet, hogy azt minden különösebb teendő nélkül, felakaszthatja a már előre kifúrt, bekalapált képakasztóra, szögre, tiplibeágyazott csavarba? mer' én igen... közel egy óra drótozás, annak különbözőféleképpen történő befűzése, a megfelelően elosztott súlypontok végett, majd azok a nyamvadt bepattintós bizbaszok, amik aztán egy minimális erőre el is törtnek és a már másodszorra megcsináltatott üveg is eltörik, akkor azt hiszem méltán gondolom azt, hogy a hiba nem az én készülékemben van... hanem a cégüket még matricával is jelző, több éves múltra visszatekintő, magukat képkeretezőnek tartó családi vállalkozásban van.
reklamálnom kell, amit utálok... de ehhez az kell, hogy valahogyan egyszerre (na, ez tuti megvalósíthatatlan) vagy külön-külön, nem kis logisztika árán a gyerekemet és a bazi nagy méretű és már törött üvegű képet kicipeljem a több lépcsős és ajtós házból és bepakoljam a kocsiba, majd elautózzak a képkeretezőhöz, ahol aztán kocsiból ki a gyerek, bazi nagy méretű és már törött üvegű kép, lépcsőn föl, ajtón be... ami garantált, hogy kissé felpaprikázva érkezem, genya leszek és talán elérem, hogy ingyen és bérmentve, normálisan megcsinálják a munkájukat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése