37

a napokban elég sokat haladtam a pocaklakó érkezéséhez szükséges teendőkkel.

  gyerekorvos kiválasztva, meglátogatva, megismerve, bébi receptjei kezemben. a doki szimpi, szerintem nem lesz vele gond, a gyerek is csípni fogja. egyetlen bökkenő, hogy állítólag nem bírja, ha állatok vannak a gyerek közelében... na, mindegy, ilyenekről még nem beszéltünk... majd ráérek akkor aggódni...

  kiságy a helyén... nem kis akromata mutatványok végrehajtása után... egy csavar nagyon megizzasztott, de azt kedvenc barátnémmal ma reggel megoldottuk... bocs, hogy a pakoláshoz és bútortologatáshoz nem kértem segítséget, de tudjátok milyen vagyok... kicsit ugyan tovább tartott és kellően felhúztam magam és még sírtam is, hogy de szar, hogy csak ennyi erőm van és nem tudom megemelni a fotelt vagy a polcot, de azéé valahogy csak megoldottam... és hagytam még feladatot. most egy polc került a szoba közepére, amit már végképp nem vállalok és nem tudok levinni a pincébe. ez már tényleg felülmúlja az erőmet.

  szükséges pelenka mennyiség, popsitörlő betárazva. jóókora csomag, de állítólag villámgyorsan el fog fogyni.

  gyerkőc első ruhadarabjai kimosva, kivasalva, szekrénykéjébe bepakolva. édes kis darabok. hangyányi zoknik...

  kórházas bőröndöm összekészítve, abármikor is startolni kell... megjegyzem, sosem voltam még kórházban. ezé kicsit fura, hogy nem csak a szülés lesz egy új dolog, hanem maga a tény, hogy a kórházban vagyok és ki vagyok szolgáltatva idegen embereknek. na, mindegy, valószínűleg ez fog a legkevésbé foglalkoztatni, amikor bekerülök...

  zavaró és rossz helyen lévő szemölcs eltávolítva, félelmetes és baromi sokat beszélő, de annál alaposabb és megbízhatóbb doki által. nehéz eldönteni nála, hogy mit mond komolyan és mit nem... de lehet csak én vagyok naíva...

  holnap meg letudom a szülőszoba látogatást is. remélem megnyugtató és nem lehangoló és paráztató hatással lesz rám.

és még van egy rövidebb lista a még szükséges ezekről-azokról, amik tulajdonképpen már megvannak, csak be kell gyűjtenem a kedves, rendes felajánlóktól azinnen-azonnan.

egyébként meg továbbra is remekül vagyok. semmi komolyabb panaszom. a naagy melegben néha virslik lettek az ujjacskáim, de ez meg a pocakkal jár így a 37 héten...

mindezek mellett frankón sikerült a megérdemelt lazulást, karneváli forgatagba beolvadást is teljesíteni. magamon is meglepődtem mennyi időt töltöttem a lómaiak között. igazán élvezetes koncertekkel és emberekkel örvendeztettem meg pocaklakómat.

a gyerekem asszem a jazz mellett a népzenét is csípi...