2011. május 17.

egész

hogy ez milyen igaz??!! azt hiszem, hogy ezt én mindig is így gondoltam, csak nem fogalmazódott meg bennem soha. mármint, hogy az életünk egy-egy területe elválasztható lenne a másiktól. ez nyilván lehetetlen. nincs is értelme. akkor teljesül ki igazán az ember, szerintem, ha ezek a dolgok összefolynak, összekapcsolódnak egymással. vagyis, hogy a munkám belefolyik az életembe, a magánéletembe, a szerelmembe, az szerelmem belefolyik a munkámba, az otthonomba... és így tovább. minden hatással van mindenre és nem elválaszthatóak egymástól. ez adja ki gondolom az egészt, amit az egyén, én, velük együtt a sok mindennel alkotok. nem az egóra akarom kihegyezni a dolgot, hanem a dolgok összefüggésére, láncolatára, ami megadja amindekinek a saját történetét...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése